Laki Szilárd: a vizek csoportosítása

Környezetismeret

Felszín alatti vizek

 

I. TALAJVÍZ: 

A talajvíz a felszín közelében levő felső vízréteg vize. A talajvíz az édevizek azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret. Ezen víztömeg felső szintjét talajvízszintnek nevezik, ennek magassága függ a csapadék,hőmérséklet - és nyomásviszonyokról. A talajvíz akkor keletkezik, amikor a csapadék vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba. A talajvíz szintje évszaktól függően változik. A tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt megnövekszik a talajvízszint. Az éves ingadozása akár egy-két méter is lehet. A talajvíz távolsága a felszíntől átlagosan 2-5 méterre tehető, ez a szint az esetek nagy részében követi a domborzatot. Szárazabb időszakokban a talajvíz mennyisége csökkenhet. Csapadékos években a talajvíz szintje jelentősen megemelkedhet, időnként a felszínre kerül és hatalmas területek önt el. Ezt belvíznek nevezzük.

II. RÉTEGVÍZ: 

A rétegvíz a porózus kőzetek hézagaiban helyezkedik el. Mélységi elhelyezkedése igen változatos. A talajvíz alatti, általában 20 m mélységtől több ezer méter mélységig - esetleg több, egymástól független rétegben - található meg. A két vízzáró réteg között elhelyezkedő és nyomás alatt álló rétegvizet - ha nyomása elég nagy ahhoz, hogy a vizet a felszín fölé juttassa kútfúrás esetén - artézi víznek is nevezik. Ha a rétegvíz nagyobb mélységben található, akkor mélységi víznek nevezzük, ha a hőmérséklete magas,termálvíznek.

1. TERMÁLVÍZ:

Magyarországon a 30 Celsius foknál magasabb hőmérsékletű vizet hívjuk termálvíznek. Felhasználása- például fűtésnél és a gyógyászatban. Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C,Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre a termálvíz.A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvíz fogalmával. Magyarországon 2000. január 1-jén összesen 1289 regisztrált termálkút volt.

 

2. KARSZTVÍZ:

A mészkőhhegységek repedésiben összegyűlt víz. Ivóvízként hasznosíthatjuk. A mészkőhegységek belsejében mozgó és felhalmozódó felszín alatti víz. A felszínről részben beszivárgással, részben víznyelőkön át jut a hegység hasadékaiba és járataiba. A felgyülemlő karsztvíz a völgyek oldalán bővizű állandó v. időszakos karsztforráson át jut a felszínre. A mészkőhegységekben a nagy területen összefüggő vízjáratokat a karsztvíz az ún. karsztvíz szintig tölti meg. A karsztvíz szint alatti bányászat rendkívül veszélyes, mert a hirtelen betörő karsztvíz az egész bányát elöntheti. Ez ellen újabban úgy védekeznek, hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal süllyesztik a karsztvíz szintjét, ami egyidejüleg a környék vízellátása szempontjából is nagy jelentőségű, mert a karsztvízzel regionális vízműveket táplálnak.

3. ÁSVÁNYVÍZ: 

Amikor 1 liter vízben 1 gramm oldott ásványi anyag található. Ivóvízként hasznosítjuk. Az ásványvíz olyan ivóvíz, amely legalább 500 mg/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz, és amelyek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki. Az ásványvíz az ivóvízzel azonos beszerzési helyről, védett ártézi kútból, vagy forrásból származik. A vizek döntő többsége szénsav mentes, melyet a palackozás előtt dúsítanak. A fentieknek köszönhetően a hazai vezetékes ivóvizek fele, és a természetes források többsége is ásványvíznek minősülnek.